Candi Staton - gospeltől a house-ig, és vissza.
- jan. 3.
- 2 perc olvasás
Cikkünk írása idején jött a hír, hogy a 85 éves művésznőt legutóbbi albuma, a Back To My Roots kapcsán, 40 év után újra Grammy-re jelölték. Ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük közel fél évszázados pályáját: milyen utat járt be a Young Hearts Run Free és a Hallelujah Anyway előadója, mire a gospel világából a 21. század klubjaiba (is) jutott, majd vissza?
Az ifjú Candi katolikus családba született Alabama állam Hanceville városában 1940. március 13-án, ám (nővérével együtt) iskolába már Nashville-ben járt, ahol különleges hangjára az helyi plébános figyelt fel. Hamar együttest is alapított másik két lánnyal, Jewell Gospel Trio néven. Miként a stílus akkori nagyjai (pl. Mahalia Jackson), így ők is keresztül-kasul turnézták Amerikát az ötvenes évek elején.
1968-ban már annyira ismert (és elismert) lett, hogy bemutatták Rick Hall-nak, akit a szakma csak a Father Of Muscle Shoals Music névvel illetett, ugyanis az ő volt Alabama állam leghíresebb stúdiója, a FAME tulajdonosa. A művésznő itt kapott lehetőséget szólólemezei elkészítésére, ám ekkor már nem gospelben utazott, hanem az egyre növekvő népszerűségű southern soul stílusban rögzített dalokat. Miután tucatnyi slágert készített a FAME-ben, hamar megkapta a First Lady Of Southern Soul címet, a Stand By Your Man pedig meghozta az első Grammy jelölést.
Pályáját az is segítette, hogy 1972-ben felléphetett a rendkívül népszerű Soul Train című műsorban.
1976-ban a producer David Crawford irányításával belépett a diszkó világába, jött a Young Hearts Run Free, ami az R&B lista első helyére került, és Európában is népszerű lett. További sikerei ebből az időszakból (saját Spotify játszási listánk a cikk végén): Nights On Broadway, When You Wake Up Tomorrow, Destiny.
A klubos kitérő 1982-ig tartott, amikor akkori férjével ismét a gospelhez fordultak, és a valláshoz is: Atlantában saját templomot alapítottak, és aztán jöttek a további zenei albumok. Ezek közül kettő ismét Grammy jelölést kapott.
A művésznő 1991-ben ismét megjelent a klubokban, amikor a The Source You Got The Love című dalához adta a hangját, 1995-ben szerződött az Interscope kiadóval, későbbi lemezein már két gyermeke is szerepelt, zenészként.
2002-ben jelent meg a Proverbs 31 Woman című albuma, amelyre egyik templomi barátnője, Monica Cole Pollard írt neki egy dalt. Szándéka szerint a Hallelujah Anyway megmutatja, hogy a hit segítségével hogyan lehet túljutni a problémákon. A dal akkor "csak" egy volt az album kompozíciói közül, a sikerre még 10 évet kellett várni.
A Defected Records 2012-ben adta ki az azóta klub klasszikussá vált német Larse remixét.
2018-ban a művésznő még mindig megállíthatatlan volt: ekkor jelent meg Unstoppable című albuma, melyet ötödik férjétől való válása inspirált.
Magánéletéről annyit érdemes tudni, hogy összesen hatszor ment férjhez, ezekből a frigyekből öt gyermeke született. 2018-ban mindannyian megijedtünk, amikor bejelentette, hogy mellkárot diagnosztizáltak nála, de most is jó van, velünk együtt reméli, hogy február elsején talán megérkezik az a bizonyos kis gramofonos szobrocska...
Hozzászólások